SÜTI (COOKIE) ÚTMUTATÓ
Ez az oldal a könnyebb kezelhetőség érdekében sütiket (cookie-kat) tartalmaz. A sütik szükségesek weboldalának optimális használatához. Segítenek általános használati statisztikák rögzítésében, valamint olyan információk tárolásában, amelyek lehetővé teszik bizonyos szolgáltatások, például a járművek összehasonlítása funkció használatát.Ezek a sütik nem tartalmaznak beazonosítható személyes adatokat. A sütikkel kapcsolatban további információkat olvashat a következő oldalon: Adatvédelem.

2013.10.24.

Gyártási kapacitásbővítés

A Ford a fejlett, rugalmas gyártással kapcsolatos célkitűzésekkel ünnepli a futószalag bevezetésének századik évfordulóját

A Ford idén ünnepli, hogy Henry Ford éppen száz éve vezette be a futószalag alkalmazását. Ennek jegyében a vállalat utóbbi 50 év legnagyobb gyártási kapacitásbővítését hajtja végre – világszerte nyolc új összeszerelő üzem és hat új hajtásláncgyártó üzem a 130,000 munkahely fenntartása érdekében: 2017-re a válllat olyan szintre fejleszti globális rugalmas gyártási rendszerét, hogy minden egyes üzemében átlagosan négy különböző modellt tud majd előállítani. A gyártó emellett az üzemekben új generációs, fejlett gyártástechnológiákat honosít meg, például a 3D nyomtatást, a modern prototípus-készítést, illetve a robotikát és virtuális szimulációt.

A Ford idén ünnepli a Henry Ford vezetésével feltalált futószalag bevezetésének századik évfordulóját. A vállalat hagyományosan újító szellemére építve bővíti fejlett gyártókapacitásait és vezet be úttörő technológiákat, amelyek a következő évtizedekben újra forradalmasíthatják a tömeggyártást. A növekvő vásárlói kereslet kielégítése érdekében a Ford gyors ütemben bővíti fejlett gyártási kapacitásait és globális termelését. 2017-re a Ford olyan szintre fejleszti globális rugalmas gyártási rendszerét, hogy átlagosan négy különböző modellt tud majd előállítani minden egyes üzemében, így a vállalat gyorsabban és tökéletesebben képes alkalmazkodni vásárlói igények változásaihoz. A vállalat emellett azt tervezi, hogy 2017-re üzemeinek 90 százaléka világszerte  három műszakos rendszerben működik majd, aminek révén a termelés több mint 30 százalékkal növelhető. 

“Száz évvel ezelőtt a dédnagyapámnak az volt az álma, hogy biztonságos és hatékony közlekedési eszközt készítsen mindenki számára.” - fogalmaz Bill Ford, a vállalat elnöke. “Büszke vagyok arra, hogy milliók számára adta meg a mobilitás szabadságát azáltal, hogy a családok számára elérhető árú autókat gyártott – és ennek megfelelően vállalatunk legfontosabb hajtóereje még ma is az a vágy, hogy valóra váltsuk az emberek álmait.”

2017-re gyakorlatilag az összes Ford-modell kilenc padlólemezre épül majd, ami növeli a gyártás hatékonyságát, miközben világszerte mindenhol biztosítja a vásárlók számára az általuk elvárt menettulajdonságokat, üzemanyag-fogyasztást és technológiát. A Ford járművei jelenleg 15 padlólemez felhasználásával készülnek, melyek az iparágban a legmodernebbeknek számítanak.

“Henry Fordnak a minőségi alkatrészekre, a munkafolyamatra, a munkamegosztásra és a hatékonyságra vonatkozó alapelvei ma is érvényesek.” – teszi hozzá John Fleming, a Ford globális gyártásért felelős alelnöke. “Erre a hagyományra építve felgyorsítjuk a gyártás szabványosítására, az üzemek rugalmasabbá tételére és a fejlett technológiák bevezetésére irányuló erőfeszítéseinket, hogy a lehető legjobb minőségű és a vásárlók számára legmagasabb értéket képviselő járműveket készíthessünk – méghozzá a világ minden táján.”

A globális gyártás nemrégiben végrehatott bővítése világszerte 130.000 fizikai és szellemi dolgozó munkahelyének megtartásához járult hozzá. Ugyancsak ennek köszönhető, hogy a vállalat 2013-ban jó úton halad a hatmillió darabos termelési eredmény megvalósítása felé – ami körülbelül 16 új járművet jelent percenként
 
 

A Ford 1911-ben kezdte meg autónak európai gyártását angliai üzemében, Manchesterben. Jelenleg a Ford európai gyártótevékenysége összesen 22 üzemre terjed ki. Tavaly a Ford több mint 1,4 millió járművet állított elő a régióban, köztük 2012 legnépszerűbb európai kisautóját, a Ford Fiestát.

Az újítás, ami megváltoztatta a világot 
Pontosan száz évvel ezelőtt történt, hogy Henry Ford és csapata a Highland Park gyárban üzembe állította a tömegtermelés történetének legjelentősebb újítását, az első futószalagot. Ez leegyszerűsítette a 3.000 alkatrészből álló T-Modell gyártását: a folyamatot 84 külön fázisra lehetett bontani, amit dolgozók külön csoportjai végeztek, miközben a karosszériát egy kötél segítségével húzták végig a gyártósoron.  Az új eljárás forradalmasította a gyártást, 12 óráról másfél órára csökkentve az egy jármű összeszereléséhez szükséges időt.

Az évek során fokozatosan tökéletesítették a futószalagos termelést, így folyamatosan csökkent az autók előállításához szükséges költség, idő és munkaerő, vagyis a Ford a T-Modell árát is mérsékelhette: az amerikai piacon az autó ára a kezdeti 850 dollárról kevesebb, mint 300 dollárra esett vissza. Végül a Ford már 24 másodpercenként gyártott le egy T-Modellt, 1927-ig összesen több mint 15 millió darabot értékesítve világszerte – ami a világon addig összesen gyártott autóknak több mint a felét jelentette.

“A Ford új módszere gyors ütemben elterjedt, és nem csupán az autóiparon belül, hanem a fonográfok, a porszívók, a hűtőgépek és más fogyasztási cikkek gyártói között is.” – avat be Bob Casey, a Henry Ford Alapítvány közlekedési területért felelős kurátora, és a  T-Modell százéves története című könyv szerzője. “A futószalag a termelés jellegzetesen amerikai módszerévé vált”.

1914-ben a Ford vezette be az „ötdolláros napidíjat”, ami abban az időben komoly bérnek számított; a vállalat ezzel tette lehetővé dolgozói számára az általuk készített járművek megvásárlását. Ez a lépés lojalitást ébresztett a dolgozókban, és ennek tudható be az új fogyasztói középosztály felemelkedése. Új társadalmi réteg született, amely felszabadult a földrajzi korlátok alól, szabadon róhatta az utakat, tetszés szerint választhatta meg lakóhelyét – vagyis megvalósíthatta az amerikai álmot.  A Ford-rajongók a idén világszerte Henry Fordról és zseniális futószalagjáról emlékeznek meg.  A National Geographic Channel ebből az alkalomból új dokumentumfilmet tűzött műsorára a “Gyáróriások” című sorozatában, amit pénteken, október 18-án sugároztak. A dokumentumfilmmel kapcsolatos információk itt találhatók.

Új technológiák formálják a jövőt
A Ford már most is hasznosítja a jövőt formáló, fejlett gyártástechnológiák előnyeit. Jó példa erre a Ford mérnökei által fejlesztett és szabadalmaztatott, kisszériás gyártásra alkalmas, igen rugalmas, gyors  és a maga nemében egyedülálló fémlemez-megmunkálási technológia. A Ford Freeform Fabrication Technology vagy F3T néven ismert technológia révén csökken a prototípus elkészítéséhez szükséges présszerszámok gyártási költsége és ideje – méghozzá a hagyományos eljárásokhoz szükséges kettő-hat hónapról alig három munkanapra. Emellett a Ford  3D nyomtatási  kapacitását is bővíti, mellyel szabványos minőségű alkatrészek állíthatók elő a tesztelhető prototípusokhoz. A 3D nyomtatás révén a  Ford több változatban is elkészíthet egy adott alkatrészt, hónapok helyett napokon belül ellátva a mérnököket tesztelhető prototípus-alkatrészekkel.

A Ford a járművek minőségének és a gyártás hatékonyságának további javítása érdekében robotikai újításokat is tesztel. A vállalat új szennyeződésérzékelő rendszerénél a végső összeszerelés során egy robotszem segítségével alkotják meg minden egyes jármű digitális modelljét, amit egy tökéletes mintával összevetve felfedezhetők a festés és fényezés esetleges hibái. Ennek eredményeként jelentősen javult a fényezés minősége, és dolgozóknak a futószalag mellett is több idejük van az összetett problémák megoldására.  A robotika ebben az esetben lehetővé teszi a Ford számára, hogy hatékonyabban javítsa termékei minőségét, a munkatársak pedig jobban koncentrálhatnak az összetettebb megoldást igénylő feladatokra.

A virtuális gyár révén a vállalat a valódi gyártóüzemekben is javítani tudja a minőséget, és csökkenteni a költségeket azáltal, hogy számítógépes szimulációk segítségével elemzi a teljes járműgyártási folyamatot. Ebbe annak szimulációja is beletartozik, hogy a dolgozók miként mozognak a jármű összeszerelése során – így a munkakörülmények mindenben megfelelnek a Ford ergonómiai előírásainak. E virtuális folyamat 2001-es bevezetése óta közel 20 százalékkal csökkent a fizikai összeszerelés során fellépő ergonómiai problémák száma.

“Az olyan technológiák, mint a 3D nyomtatás, a robotika  és a virtuális gyártás ugyan még kutatási szakaszban vannak, de már valós alkalmazásaik is léteznek, amelyek kézzelfogható előnyöket jelentenek a közeli és a távolabbi jövőben.” – mutat rá Paul Mascarenas, a Ford kutatás-fejlesztésért felelős műszaki igazgatója és alelnöke. „Az új technológiáknak alkalmazása során Henry Ford újító szellemét tekintjük követendő mércének.”



Márkakereskedésünk hírei